A jó fotók titka sokszor maga az inspiráció, hogy egy adott környezet hogyan hat a ránk, mint fotósokra, találunk-e benne megörökítésre érdemes fotótémát. 360 fokos képeknél különösen nehéz helyzetben lehetünk, mert kicsivel több gyakorlást igényel az, hogy meglássuk, mi hogyan néz majd ki kisbolygó, fordított kisbolygó vagy egyéb két dimenziós formátumban.

Ezúttal összegyűjtöttem azokat a saját technikáimat, melyekkel egy unalmas, szürke környezetből is kihozhatjuk a maximumot, és változatos, érdekes képeket készíthetünk még akkor is, ha első ránézésre nincsen semmilyen látványos téma a közelben.

Egy borongós, télies napon sokszor a nappali fényeknél sincsenek szép színeink, úgyhogy még nagyobb kihívást jelent izgalmas fotótémát találni. Az ég is szürke, felhős, és a növényzet sem pompázik vidám, zöldes árnyalatokban.

Ilyen helyzetekben azt tanácsolom, hogy első körben próbáljunk meg bármilyen, a környezetből kiemelkedő tereptárgyat a képre komponálni. Ez lehet akár egy teljesen kopasz fa vagy bokor is: és egy kis kreativitással kifejezetten mozgalmas és érdekes képeket alkothatunk.

De ugyanígy használhatunk egy nagyobb szikla- vagy kődarabot, vagy akár jelen esetben egy kilométerkőt, ami nagyjából fél méter magasan emelkedik ki a földből. Ez már épp elég ahhoz, hogy némi plusz színt csempésszen a képre.

A fenti, fás képnél láthatjátok, hogy a kamera kioldására használt okostelefont sikerült teljesen elrejtenem, de úgy gondoltam, hogy egy másik esetben az se baj, ha végül a kezemben marad: sőt, végül hasznos kellék lett belőle, mert így telefonnal a kézben, talán még érdekesebb képet kaptam.

Hogyha szerettek kicsit előrelátóbban fotózni, szem előtt tartva, hogy az elkészült képből az utómunka során mit fogtok alkotni, a Holey Planet technikámmal garantáltan nem mindennapi képeket készíthettek. A technika lényege, hogy egy kisbolygó és fordított kisbolygó képet kell majd utólag összeillesztenünk, így a fotózáskor még nem látjuk a végeredményt. De egy kis rutinnal már tudhatjuk, hogy mire számítsunk.

A legfontosabb gyakorlati tanács a Holey Planethez, hogy körültekintően válasszátok meg a távolságot és az állvány magasságát. Ha hozzám hasonlóan nem csak tájképeket szeretnétek lőni, hanem néhány szereplő is kerülne a képre, fontos, hogy minél lejjebb kerüljön a kamera. Vagy ha magasabbra kerül, az alanynak még messzebb kell mennie tőle.

Hogyha részletesebben is érdekel benneteket ez a technika, az erről szóló bemutató videót itt találjátok: 

A #holeyplanet mellett szinte bármikor használhatjuk a Rearguard360 technikát is. Ennek a lényege, hogy különböző hátsó kamera-állássokkal kísérletezzünk. Megnézhetünk alacsonyabb és magasabb perspektívákat, és ennek megfelelően igencsak változatos képeket kaphatunk.

Ha a vállon átdobva, magunk mögé tartjuk a kamerát, a velünk szemben lévő térrész kerül majd a kép közepére, míg a mögöttünk lévő dolgok oldalra. De egy másik verzióban ugyanazzal a képpel olyan hatást érhetünk el, minta egy drón követne minket.

A technikáról ebben a blog-bejegyzésemben részletesebben is olvashattok.

Azonban a #reargurd360 technikát a #flyingcam-mel is kombinálhatjuk. Ilyenkor a szelfi bot végét belülről beakaszthatjuk a kabát egyik ujjába, és így felszabadulnak a kezek, míg a kamera szabadon lebeg mögöttünk.

A klasszikus #flyingcam technikáról ebből a cikkemből tudhattok meg többet!

És ha tetszett ez a néhány kis ötlet, és szívesen látnátok, olvasnátok még hasonló tartalmakat, kövessétek a blogomat, illetve bátran nézzetek körül a YouTube csatornámon, és kövessetek ott is!