Sri Lanka izgalmas vidékeinek felfedezése után visszatérek Colombóba, a szigetország gazdasági központjába, hogy megnézzem, hogy fest egy nagyváros az óceánparton.

Meglepetésemre a Galle Face Hotleben egy hamisítatlan angol gyarmati hangulatú világba csöppenek, míg a tengerpart is sokban különbözik attól, mint amire eredetileg számítottam. Ám valószínűleg most látom utoljára ilyennek a várost, hiszen (szó szerint) a látóhatáron nagy változások zajlanak, és már épül a legújabb nagyszabású kínai beruházás Colombo partjainál...

(A tökéletes VR élmény érdekében mobileszközön a címsorra kattintva nyisd meg az alábbi videót - ne a "lejátszás" gombra kattints)

Megérkezve Colombo városába, elsőként a Galle Face hotelben pakolok le, ami egy igazán különleges, angol gyarmati hangulatú épület. Már-már antik bútorokat, szőnyegeket és különleges lépcsőházakat találok itt, ami bár elvileg csak egy szálláshely, mégis kicsit olyan számomra, mintha egy múzeumban járnék. Az angol gyarmati világ légköre elevenedik meg előttem, ahogy teremről teremre haladok. 

Nagyon sok szép helyiség van ebben a hotelben: különböző közösségi részek, leülős részek, érdekesen kialakított folyosók  és társalgók. A mindössze három-négyszintes, épület az 1800-as évek közepén épült, minden emeleten tágas és elegánsan berendezett helyiségekkel. A földszinten egy régi, angol kosztümös filmbe illő bár is helyet kapott, ami a kora délutáni órákban szinte teljesen üres. A vendégek inkább odakint élvezik a "téli" napsütést.

A légkondicionált teraszok között áthaladva, hamarosan megpillantom a hotel belső udvarát. Innen nem mindennapi kilátás nyílik az óceánra, míg a füves területen egy kis mobil bár is helyet kapott, ahonnan a napozó vendégeket szolgálják ki. A hotel fedett teraszait most árnyékolókkal védik, mialatt kint bárki nyugodtan pihenhet a tűző napon.

A kert hatalmas területet foglal el az óceánparton. A füvesített, teraszos rész mellett saját parti medencéje is van, illetve közvetlenül a víznél egy zászlófelvonó tér is helyet kapott. 

A benti gyarmati stílus a homlokzaton is visszaköszön: a Galle Face kívülről sem hasonlít a környélbeli több száz emeletes felhőkarcolók üveg épületeire. Egy viszonylag szolid és klasszikus stílusú hotelről van szó. Viszont amit a környéken láthatunk, az már egy egészen másik világ.

Sri Lankai utazásom során lényegében ez az első alkalom, hogy ténylegesen testközelbe került az Indiai-óceán, de sajnos a colombói parton semmilyen egzotikummal nem találkozom. Az óceán-menti sétányon gyors ételeket és műanyag gagyi árukat látok mindenfelé, míg maga a természetes part szinte megközelíthetetlen.

Egy magas kőfal aljában találjuk a homokos óceánpartot, ahová a közel egy kilométeres partszakasz egyetlen pontján lehet csak lemenni. Aki pedig egyszer sétára indul a homokban, hamar csapdában érezheti magát a víz és a meredek kőfal között. A feljárattól eltávolodva egy-egy nagyobb hullám elől bizony nincs menekvés.

A homokos part csak a móló közelében szélesedik ki, és itt gyülekeznek a strandoló városlakók és turisták. A civilek között meglepő látvány, ahogy fiatalabb szerzetesek szelfiznek a naplementében.

Azonban nem csak odalent, hanem a hullámok fölé nyúló mólón is sokan időznek, míg a parton egy elhagyatott, szögesdrótos őrtorony is áll, nem épp családbarát módon kialakítva. Ám láthatóan a kis sétány a mólónál véget is ér, és azon túl már a milliárdos építkezéseken kívül nincsen látnivaló.

A távolban azonban folyamatosan zajlik a munka, és az araboknál látható mesterséges szigetekhez hasonló területeket próbálnak kialakítani. A lemenő Nap fényében látszik, ahogy a homokszóró hajók fáradhatatlanul töltik fel a partközeli vizeket, hogy újabb szárazföldeket nyerve egy XXI-dik századi városrészt emeljenek ki a földből - vagyis jelen esetben a tengerből. 

Kíváncsi leszek, 5-10 év múlva hogy fest majd ez partszakasz, és milyen gigaépítmények jelennek meg a horizonton - illetve, hogy akkor miként fér majd meg az árnyékukban a kis gyarmati stílusú Galle Face Hotel.