Bármennyire is barátságosnak és nyugodtnak tűnik a világ a Maldív-szigeteken, turistaként sem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy mégiscsak a természet részei vagyunk, és nem csak a szárazföld, hanem az óceán is tele van élettel: az emberre többnyire ártalmatlan, de olykor veszélyesebb élőlényekkel. És a pálmafák árnyékából és a medence mellől kimozdulva, bizony össze is futunk velük. 

Tarts velem maldív-szigeteki felfedező utam következő állomásán, és nézz körbe virtuálisan, milyen "állati" kalandokban lehet részed errefelé.

(A tökéletes VR élmény érdekében mobileszközön a címsorra kattintva nyisd meg az alábbi videót - ne a "lejátszás" gombra kattints)

A Sun Island és a körülötte lévő korallzátony gazdag élővilággal vár bennünket, és amellett, hogy a szigeten sétálva vagy strandolva is számtalan érdekes madarat és halat találunk, a helyi személyzet különböző szervezett programokon is igyekszik közelebb hozni hozzánk a látványosabb állatfajokat.

Minden este, naplemente idején egy izgalmas rája-etető sétára várnak bennünket, mely során csapatokban vonuló, hatalmas rájákat követhetünk végig a part mentén. A sziget nyugati partjáról indulunk, és a déli csúcson épült, cölöpökön álló házak felé haladunk, hogy napnyugtára már az egyik panorámás étterem teraszára érkezzünk, a cápaetetésre.

Ám útban a cölöpökön álló épületekhez, mi magunk is bemehetünk a sekély vízbe, ahol szinte minden napszakban barátságos kis halakba botlunk. Hogyha van nálunk némi kenyérmorzsa, hamarosan egész halrajok vesznek minket körbe, és a nagy tömegekben mozgó makrélák között akár egy-egy pillangóhalat is kiszúrhatunk a kristálytiszta vízben. 

Előfordul, hogy a sok kis hal aztán valamilyen vízimadarat is a közelbe vonz, vagy épp egy-egy magányos rája és kisebb méretű cápa is felbukkan mellettünk. Főleg napnyugta környékén az sem ritka, hogy kiscápák egy csapata érkezik a sekély vízbe, és a sziget személyzete dob nekik néhány finomabb falatot.

Ez a fajta, rendszeres etetés azért is tűnik hasznosnak, mert az állatok így hozzászoknak a könnyű táplálékhoz, és sem ők, sem a nagyobb társaik nem támadnak a strandolókra. Ám elnézve a vizet, mindig különös érzés belegondolni, hogy ezek a ragadozók bármikor ugyanígy a közelünkbe úszhatnak a fürdőzés alkalmával is.

Azonban nem csak itt, a déli részen, hanem a sziget északi végén, a kikötő mellett is hasonlóan gazdag élővilággal találkozunk. Itt már mélyebb a víz, úgyhogy többnyire csak úszva szemlélhetjük meg közelebbről a halakat. Viszont a szakácsok az étterem ablakán előszeretettel dobálnak ki kenyérmorzsákat és már apróságokat, aminek hatására rajokba verődnek, és ilyenkor föntről, a kis hidakról is jól látszanak. A sziklás hullámtörőkön pedig gyakran találunk kisebb-nagyobb rákokat is.

Az esti grillvacsorák alkalmával a jó borok és friss gyümölcsök mellett sajnos a napközben látott kis élőlényekkel is találkozhatunk a tányérokon. A látványkonyhában végigkövethetjük a teljes folyamatot, ahogy a szakács különleges fogásokat varázsol az aznap még a környéken úszkáló halakból. A bevállalósabb vendégek a délután folyamán akár saját maguk is kifoghatják a vacsorának valót, miközben kis csónakokban horgászva fedezhetik föl a sziget körüli korallzátonyokat.

Ez azonban nem mindenkihez áll egyformán közel, viszont a halászat-horgászat mellett egy tényleg kihagyhatatlan állatos programot kínál az esti cápaetetés. Az itt dolgozók ilyenkor vödrökből dobálnak húsokat a vízbe, miközben egy korlát nélküli hídról figyelhetjük a fejleményeket.

Közben persze felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az etetés során valaki véletlenül csak úgy leesik a stégről. Ám szerencsére ilyesmire nem került sor, így ezek a nagy halak a kint tartózkodásom alatt csak a nekik szánt eleségből lakmározhattak.